A TPM 2.0, teljes nevén Trusted Platform Module 2.0, egy biztonsági chip, amelyet a számítógépekbe építenek. A célja az, hogy védje az adatok és a rendszert a külső támadásoktól, manipulációktól.
Hogyan működik?
A TPM 2.0 egy különálló hardveres chip (vagy újabb esetekben szoftveresen emulált megoldás), ami a következő dolgokat tudja:
Titkosítási kulcsokat tárol biztonságosan (például BitLocker)
Hitelesíti a rendszerindítást (Secure Boot)
Segít az arcfelismerés vagy ujjlenyomatos bejelentkezésben
Észleli, ha a rendszer indítási folyamat manipulálva lett
Digitális aláírásokat és tanúsítványokat tárol
Ez a chip elszigetelten működik a számítógépen belül, így akkor is biztonságban tudja tartani a kulcsokat és jelszavakat, ha maga az operációs rendszer megfertőződik.
Miért fontos a TPM 2.0?
A biztonság egyre fontosabb – főleg amikor:
Internetes fizetéseket végzünk
Vállalati hálózatra csatlakozunk
Személyes adatokat tárolunk a gépen
Egyre gyakoribbak a kiberfenyegetések
A Microsoft ezért kötelezővé tette a TPM 2.0 meglétét a Windows 11 telepítéséhez, mert így már alapból magasabb szintű védelem biztosítható minden felhasználónak.
Mikor került be a gépekbe?
A TPM technológia nem új, már a 2000-es évek óta létezik
A TPM 2.0 verziót 2015 kürtöl kezdték bevezetni
A legtöbb 2016 után gyártott számítógép már rendelkezik vele
Érdekesség
A TPM nem csak a Microsoft rendszereiben hasznos. Például:
Ha te is azok közé tartozol, akik már unalomig megszokták a Windows 10 szürke képernyőjét, és kíváncsian nézegetik az új Windows 11 reklámokat, akkor jó helyen jársz. Megnézzük, megéri-e váltani, és ha igen miért?
Frissebb, szebb, letisztultabb dizájn
A Windows 11 első ránézésre is teljesen más, mint amit eddig megszoktunk.
A Start menu középen van, nem baloldalt.
Lekerekített ablakok, átlátszó rétegek, modern ikonok.
Végre egységes a dizájn, nem keverednek a régi és új stílusok.
Ez főleg akkor jön jól, ha szeretned, ha a géped nem csak jól működik, de jól is néz ki.
Gyorsabb és reszoponzívabb rendszer
Nem csak szép, de gyors is.
Hatékonyabb memóriahasználat.
Jobban kezeli a többfeladatos munkát (multitasking).
Optimalizált alvó mód és ébresztése (főleg laptopokon).
Ha eddig lassúnak érezted a gépedet, a Windows 11 könnyen adtat egy kis sebességlöketet (főleg újabb hardveren).
Nagyobb biztonság
A Windows 11 csak olyan gépekre telepíthető, amik támogatják a TPM 2.0-t (Trusted Platform Module). Ez egy hardveres biztonsági réteg, amit eddig sokan nem is használtak.
Ez mit jelent a gyakorlatban?
Jobb védelem zsarolóvírusok és malware-ek ellen
Secure Boot és BitLocker könyebb használata
Windows Hello (arcfelismerés, ujjlenyomat) gyorsabb és biztonságosabb.
Ha szereted biztonságba tudni az adataidat – főleg egy iskolai/munkahelyi laptopon – ez komoly előny.
Okosabb multitasking
A Windows 11 a hatékonyságra is ráfeküdt.
Snap Layouts – egy gombnyomással rendezi az ablakokat.
Virtuális asztalok – több asztalt használhatsz külön feladatokra (például: suli – munka- szórakozás).
Task View – átláthatóbb munkakezelés.
Ha te is gyakran ugrasz iskolai dokumentum, a YouTube és a jegyzeteid közt, imádni fogod ezeket a funkciókat.
Android appok Windows-on?
Ez a funkció még korlátozottan érhető el, de a Microsoft Store integrálva lett az Amazon AppStore-al, így egyes Andorid appok közvetlenül a Windows-ban is futtathatsz – mintha csak egy telefon lenne.
Ez a jövő zenéje, de már most ígéretes.
Windows 10 támogatása véget ér 2025-ben
Ez talán a legnagyobb érv.
A Microsoft hivatalosan bejelentette, hogy 2025. október 14-én megszűnik a Windows 10 támogatása.
Ez azt jelenti:
Nem lesznek frissítések.
Ne lesznek biztonsági javítások.
Az új programok egy része már nem fog működni.
Tehát ha most váltasz, időben lépsz, nem akkor, amikor már muszáj.
Összegzés – megéri váltani?
Igen, ha:
Viszonylag új géped van (TPM 2.0 és UEFi támogatással)
Szereted a modern, gyors és átlátható rendszert
Fontos számodra a biztonság
Hosszabb távon is szeretnéd használni ugyanazt az operációs rendszert
Nem ajánlott, ha:
Régebbi géped van (2015 előtti modellek sokszor nem kompatibilisek)
Kifejezetten Windows 10 specifikus programokat használsz
Nem szeretned a változást
Hogyan ellenőrizhetem, hogy az én gépem kompatibilis-e? Kattints ide!
Hasznosnak találtad ezt az információt? Lenne még kérdésed? Tedd fel kommentben!
A Windows 11 a Microsoft legújabb operációs rendszere, amely letisztult dizájnt, új funkciókat és fokozott biztonságot kínál. Akár egy új számítógépre szeretnéd feltenni, akár meglévő rendszeredet frissítenéd, a telepítési folyamat elsőre bonyolultnak tűnhet. Ebben a bejegyzésben lépésről lépésre bemutatjuk, hogyan tudod egyszerűen, biztonságosan és gyorsan telepíteni a Windows 11-et – akár teljesen kezdőként is.
Telepítő lemez
Első sorban hozzuk létre telepítő meghajtónkat. Erre a feladatra használhatjuk a Rufus programot, amely kellően egyszerű és gyors. Kövesd a bejegyzésben található lépéseket és pár perc alatt meg is leszel.
Ehhez szükséges lesz egy ISO fájlra amit a hivatalos Microsoft oldaláról tudsz letölteni.
Telepítés megkezdése
Kezdjük meg a telepítést. Miután kiválasztottuk a telepítő meghajtónkat, már el is kezdhetjük. Először a telepítési varázslót fogjuk látni, ahol néhány beállítás után meg is kezdődhet a telepítés.
Válasszuk ki a telepítő nyelvét. Ha magyar nyelvű ISO fájlt töltöttünk le, akkor automatikusan azt fogjuk látni.
Meg kell adnunk milyen nyelvű billentyűzetet használunk. Ez csak a telepítésre vonatkozik, később majd be kell azt állítanunk, hogy maga az operációs rendszert milyen nyelvű billentyűzettel szeretnénk használni.
Válasszuk ki, hogy Windows 11 telepítése és fogadjuk el, hogy minden fájl törlődni fog meghajtónkról. Ha egy teljesen új gépet telepítesz fel akkor ezzel nem lesz probléma. Viszont ha már egy meglévőre, akkor érdemes előtte egy biztonsági mentést készíteni.
Figyelem! A meghajtónkról minden fájl törlődni fog!
Mivel ez nem egy ingyenes operációs rendszer így meg kell adnunk a termék kulcsunkat. Ha ezzel még nem rendelkezünk, akkor válasszuk a Nincs termékkulcsom opciót, és majd a későbbiekben megadjuk.
A Windows 11-es rendszerből mint még sok más operációs rendszernek több féle változata van. Válasszuk ki azt a fajtát amire a termékkulcsunk szól, de ha ez nincs akkor válasszunk szabadon.
Ha többet szeretnél a megtudni a változatairól akkor a Windows 11 változatai bejegyzésünkben elolvashatod. Én most a Windows 11 Pro verziót fogom telepíteni.
A következő lépésben megtekinthetjük a license feltételeket. Ezt is érdemes lenne elolvasni, hogy mit fogadunk el. Ha mindent elfogadunk akkor nyomuk meg az Elfogadás gombot.
Meghajtó kiválasztása során vegyük figyelembe, mennyi meghajtó van a számítógépünkben. Ha rendelkezünk például egy SSD-el és egy HDD-el, akkor érdemes az SSD-re telepíteni a gyorsabb rendszerindulás miatt.
Ha mindezzel készen vagyunk, megkezdhetjük a telepítést. Ez egy kis időt igénybe fog venni, de várjuk meg türelmesen és ami fontos, hogy ne kapcsoljuk ki a számítógépünket.
Telepítést után már a Windows 11 tényleges felületét fogjuk látni. Itt következni fog pár beállítás. Előszőr válasszuk ki az országot és a régiót.
Adjuk meg azt, hogy milyen nyelvű billentyűzetet szeretnénk használni. Későbbikben természetesen meg fogjuk tudni változtatni. Ezt már a tényleges operációs rendszerhez állítjuk be.
Lehetőségünk van más nyelvű kiosztást is hozzáadni, de ha nem szeretnénk akkor csak válasszuk a Kihagyás gombot.
Adjuk meg a számítógépünk egyedi nevét. Ide bármit megadhatunk, de ha nem szeretnék akkor csak hagyjuk ki és automatikusan kapni fog egy nevet.
Hozzuk létre felhasználói fiókunkat. Két féle opcióból választhatunk, vagy egy Microsoft fiók segítségével bejelentkezünk vagy csak egy sima egyszerű felhasználót hozunk létre.
Ha nem szeretnél bejelentkezni Microsoft fiókodba akkor válaszd a Beállítás munkahelyi vagy iskolai használatra opciót.
Itt válaszd a Bejelentkezési beállítások opciót.
Majd a Tartományhoz való csatlakozás menüpontot.
Adjuk meg felhasználó nevünket, amivel használni fogjuk gépünket. Itt is szintén bármit megadhatunk.
És adjuk meg jelszavunkat. Fontot hogy olyan jelszót adjunk meg, amit nem felejtünk el. Ismételjük meg ezt, majd meg kell adnunk három emlékeztetőt, ami akkor fog jól jönni, ha elfejeltettük jelszavunkat.
Ha nem szeretnél jelszót megadni, és anélkül szeretnéd használni a gépedet, akkor hagyd üresen és nyomj simán csak egy Enter-t.
Most egy elég sok lépésből nevezzük kérdőív fog következni, ahol döntsük el, hogy azt a funkciót engedélyezni szeretnénk vagy sem. Akkor sem történik semmi ha mindent elutasítunk.
Végső folyamatban beállít mindent a számítógépük. Ezt is várjuk meg türelmesen, néhány percig eltarthat. Fontos hogy itt se kapcsoljuk ki számítógépünket.
Mostmár gyönyörködhetünk a munkánkban. Ha mindent jól csináltunk, készen is áll a gépünk a használatra.
Összegzés
A Windows 11 telepítés nem ördöngösség, még akkor sem, ha korábban nem csináltál ilyet. Egy kis előkészülettel és a megfelelő eszközökkel néhány lépés alatt teljesen új élményben lehet részed. Ne feledd, mindig készíts biztonsági mentést, és figyelj arra, hogy a géped megfelel a követelményeknek. Ha minden megvan, irány az új Windows világ!
Neked sikerült? Vagy lenne még valami kérdésed? Írd meg kommentben!
Amikor egy operációs rendszert szeretnél telepíteni, gyakran szükséged van egy bootolható USB pendrive-ra. Itt jön képbe a Rufus, egy gyors, ingyenes és rendkívül egyszerűen használható program, amellyel pillanatok alatt készíthetsz pendrive-ot Windows, Linux vagy más rendszerek ISO fájljából.
Mi az a Rufus?
A Rufus egy Windows-alapú alkalmazás, amely lehetővé teszi, hogy ISO fájlokból bootolható USB-meghajtókat hozz létre. Kis méretű, nem igényel telepítést, és rendkívül gyors. Gyakran gyorsabb, mint más hasonló programok, például a balenEtcher vagy az UNetbootin.
Hogyan használd a Rufus-t?
Legelső lépések
Első lépésben töltsük le a .exe fájlt a hivatalos weboldaláról. Letöltés.
A weboldalon négyféle telepítőt fogunk látni, nekünk a Standard Windows X64 fog kelleni.
Miután letöltöttük nyissuk meg a .exe fájlt, ezt nem kell telepítenünk, azonnal használható.
Első megnyitáskor meg fogja tőlünk kérdezni, hogy “Engedélyezed, hogy a Rufus frissítéseket keressen?”. Ezt engedélyezzük, nem árt hogyha a legújabb verzió van nekünk letöltve.
A következő lépésben már látni is fogjuk magát a programot. Egy nagyon egyszerű felépítéssel rendelkezi, hogy mindenki tudja használni. Csak két dolgot kell beállítanunk, ahhoz, hogy elkezdhessük a pendrive írását.
Első sorban válasszuk ki a kívánt meghajtót, amiből a boot meghajtót szeretnénk csinálni. Nézzük meg a kiadó oldalán, hogy az ISO fájlunkhoz, mekkora tárhelyű pendrive kell, és úgy válasszunk.
Fontos, minden adat törlődni fog a pendrive-ól!
Meg kell adnunk, hogy melyik ISO fájlt szeretnénk használni, az én esetemben a Proxmox lesz. Ezzel nincs semmi dolgunk csak rákattintunk hogy kiválasztás.
A formázási beállításokat automatikusan ki fogja tölteni. Nekünk ezzel nem kell bajlódnunk. Ha megadtunk mindent akkor már indíthatjuk is az írást.
Az írási folyamat eltarthat egy kis ideig de hamar végig fog menni. Amint készen lesz már használhatjuk is a meghajtónkat rendszerünk telepítéséhez.
Összegzés
A Rufus egy gyors, megbízható és könnyen kezelhető eszköz, amellyel egyszerűen készíthetsz bootolható USB-meghajtókat ISO fájlokból. Legyen szó Windows, Linux vagy más operációs rendszer telepítéséről, a Rufus ideális választás mid kezdőknek, mind haladó felhasználóknak. Ingyenes, telepítés nélkül használható és a munkáját pillanatok alatt elvégzi, így minden informatika eszköztárban ott a helye.
Sikerült létrehoznod egy USB boot meghajtót? Vagy valami kérdésed van? Írd meg kommentben!
Ha számítógépes telepítésekkel vagy lemezkép fájlokkal foglalkozol, biztosan találkoztál már az ISO fájl kifejezéssel. De mit is jelent pontosan ez a fájlformátum, és mire használják?
Mire jó egy ISO fájl?
Az ISO fájlokat leggyakrabban szoftverek és operációs rendszerek kiterjesztésére használják. Például ha letöltöd a Windows vagy Linux telepítőjét, gyakran ISO formátumban kapod meg.
A leggyakoribb felhasználási módok:
Telepítő lemez létrehozása (például Rufus-al USB-re írva)
Virtuális meghajtóba csatolás
Biztonsági mentés készítése fizikai lemezről
Hogyan lehet használni egy ISO fájlt?
CD/DVD írásra: Régebben gyakori volt, hogy ISO fájlt CD-re vagy DVD-re írtak ki például Nero vagy ImgBurn segítségével.
Virtuális meghajtóval való megnyitás: Modern rendszerek (például Windows 10/11) már beépítve támogatják az ISO fájl megnyitását, így úgy csatolhatod, mintha egy fizikai lemezt helyeztél volna be.
USB telepítő készítése: A Rufus nevű programmal könnyen lehet ISO fájlból bootolható USB-t készíteni, például operációs rendszer telepítéséhez.
Összegzés
Az ISO fájl egy hasznos és univerzális formátum, amely lehetővé teszi CD-k, DVD-k vagy akár teljes operációs rendszerek digitális másolatainak egyszerű tárolását és továbbítását. Ma már szinte elengedhetetlen, ha új rendszert telepítenél vagy szoftvert szeretnél kipróbálni.
Hasznosnak találtad ezt az információt? Lenne még kérdésed? Tedd fel kommentben!
Amikor egy pendrive-ot bedugsz a gépbe, egy merevlemezt formázol, vagy egy operációs rendszert telepítesz, valójában egy fájlrendszerrel dolgozol, még ha nem is tudsz róla. De mit is jelent ez pontosan?
Mi az a fájlrendszer?
A fájlrendszer (angolul filesystem) az az elrendezés és szabályrendszer, amely meghatározza, hogyan tárolódnak, rendeződnek és érhetők el az adatok egy adattárolón, például egy merevlemezen, SSD-n vagy USB meghajtón.
A fájlrendszer szabja meg:
Hogyan épülnek fel a fájlok
Hol vannak elmentve a lemezen
Milyen jogosultságokat lehet hozzájuk rendelni
Hogyan lehet azokat gyorsan elérni
Miért fontos?
Fájlrendszer nélkül a számítógép nem tudná, hol keresse az adatokat és hogyan nyissa meg őket. Olyan ez, mint egy könyvtár rendszerezés nélkül, minden ott van, de megtalálni lehetetlen.
Népszerű fájlrendszer típusok
Windows alatt:
NTFS (New Technology File System) – alapértelmezett Windows rendszereken
FAT32 – régebbi, egyszerű fájlrendszer, sok eszköz támogatja
exFAT – hordozható eszközökhöz tervezve, nagy fájlokat is támogat
Linux alatt:
ext4 – a legtöbb modern Linux disztribúció alapértelmezett fájlrendszere
Btrfs, XFS, ZFS – fejlettebb, biztonságosabb vagy jobban skálázható fájlrendszerek
Más rendszereken:
APFS – az Apple új generációs fájlrendszere (macOS, iOS)
HFS+ – a régebbi Apple rendszereken használatos
Hogyan választunk fájlrendszert?
A választás attól függ, mire használjuk a tárolót:
Nagy fájlokhoz (például videók) – exFAT vagy NTFS
Linux rendszermeghajtóhoz – ext4
USB stickhez Windows és Mac között – exFAT
RAID/NAS rendszerekhez – ZFS vagy Btfs
Összegzés
A fájlrendszer olyan, mint a számítógépes világ térképe, nélküle az adatok csak rendezetlen bitek lennének. Ha megérted, hogyan működnek, jobban tudsz dönteni formázáskor, telepítéskor vagy akár adattorlási megoldások tervezésekor.
Hasznosnak találtad ezt az információt? Lenne még kérdésed? Tedd fel kommentben!
A virtualizáció világában van egy rejtett, de nélkülözhetetlen szereplő a hipervizor. Nélküle nem tudnánk egyszerre több operációs rendszert futtatni ugyanazon a gépen. De mi is ez pontosan?
Mit csinál a hipervizor?
A hipervizor egy olyan szoftverréteg, amely lehetővé teszi, hogy egy fizikai számítógépen több, elkülönített virtuális gép (VM) működjön. Minden VM saját operációs rendszert futtat, és úgy működik, mintha valódi önálló hardvere lenne, pedig valójában mind ugyanazt a fizikai gépet használják megosztva.
A hipervizor típusai
Típus 1 – Bare-metal hipervizor – Ez közvetlenül a fizikai hardveren fut, nincs alatta más operációs rendszer.
Előnyök:
Gyors, stabil és biztonságos
Adatközpont, vállalati környezetben használják
Példák: Proxmox VE, VMware ESXi, Microsoft Hyper-V Server
Típus 2 – Hosted hipervizor – Egy meglévő operációs rendszerre telepített alkalmazásként működik.
Több operációs rendszer futtatásara: például Linux és Windows egyidejű használata
Fejlesztéshez és teszteléshez: új szoftverek kipróbálása biztonságos környezetben
Szervervirtualizációhoz: több kiszolgáló futtatása egyetlen gépen
Összegzés
A hipervizor az, ami lehetővé teszi a modern IT rendszerek rugalmasságát. Segít költséget csökkenteni, erőforrást optimalizálni és gyorsabban skálázni a rendszereket. Legyen szó otthoni fejlesztésről vagy vállalati infrastruktúráról.
Hasznosnak találtad ezt az információt? Lenne még kérdésed? Tedd fel kommentben!
A virtualizáció egy olyan technológia, amely lehetővé teszi, hogy egy fizikai számítógépen vagy szerveren több, egymástól független virtuális gép fusson. Ezek a virtuális gépek külön operációs rendszereket futtatnak, minta teljesen különálló számítógépek lennének.
Hogyan működik?
A virtualizáció lényege, hogy egy szoftver – amit hipervizornak hívunk – “elrejti” a fizikai hardvert az operációs rendszer elől, és egy vagy több virtuális környezetet hoz létre rajta.
Szerverek konszolidálása – Egyetlen fizikai gépen több szerver futhat, így csökken a hardverigény és az energiafogyasztás.
Tesztelés és fejlesztés – Új rendszerek, programok kipróbálása biztonságos, izolált környezetben.
Mentés és visszaállítás – A virtuális gépek könnyen menthetőek és másolhatóak.
Különböző rendszerek egyszerre – Egy gépen futhat például Windows és Linux egyszerre.
Tegyük fel, hogy van egy erős számítógéped otthon. Ahelyett, hogy csak egy operációs rendszert futtatnál rajta, telepíthetsz rá egy virtualizációs platformot, mint például a Proxmox VE. Ezután létrehozol egy Windows virtuális gépet, egy Ubuntu szervert, sőt akár egy Home Assistantot. Mindhárom teljesen külön környezetként fut, mégis ugyanazon a hardveren.
Előnyök
Hátrányok
Rugalmasság
Teljesítménycsökkenés lehet a fizikaihoz képest
Költséghatékonyság
Komplexitás főleg nagy rendszereknél
Könnyű karbantartás
Magasabb memória ls CPU igény
Összegzés
A virtualizáció lehetővé teszi, hogy egyetlen fizikai számítógépen több, elkülönített virtuális gépet futtassunk. Ezzel hatékonyabban használhatjuk ki az erőforrásokat, egyszerűbben kezelhetjük a rendszereket és gyorsabban reagálhatunk az üzleti igényekre. Legyen szó szerverekről, asztali gépekről vagy fejlesztői környezetről. A virtualizáció rugalmasságot költségcsökkenést és jobb skálázhatóságot kínál.
Hasznosnak találtad ezt az információt? Lenne még kérdésed? Tedd fel kommentben!
Először is fontos átgondolunk, hogy biztos bele akarunk-e vágni. Ha csak kipróbálni szeretnénk vegyük fontolásba azt a verziót is, hogy meglévő számítógépünkön egy virtuális gépként telepítjük és próbáljuk ki. Windows VirtualBox.
Legelső lépések
Első lépésként készítsük el a telepítő pendrive-ot. Ehhez egy programra (Rufus) és maga az ISO fájlra lesz szükségünk. Proxmox ISO letöltés, itt több opcióból is választhatunk, de nekünk a “Proxmox VE ISO Installer” fog kelleni.
Miután letöltött készítsük el a telepítő pendrive-ot. Itt találsz róla több információt: Rufus.
Telepítés megkezdése
A telepítés megkezdésekor három opcióból lehet választani. Most a legegyszerűbb és legkönyebb módszert fogjuk használni. Ez a grafikus telepítés. Rendkívül egyszerűen használható még annak is aki ilyennel még nem találkozott.
Telepítési lehetőségek:
Graphical – Ez az alapértelmezett, grafikus telepítő, amely a legegyszerűbb és a leggyorsabb módja a telepítésnek. Automatikusan elindítja a telepítőt, végigvezet egy GUI-s telepítési folyamaton.
Terminal UI – Ez a telepítési mód egy szöveges felületen fut. Főként haladó felhasználóknak, akik problémát akarnak elemezni vagy manuálisan beavatkozni.
Advanced Options – Ebben a telepítési folyamatban lehetőségek vannak speciális funkciókra mint például ZFS telepítés, kernel paraméterek beállítása és speciális hibakeresési módok vagy más fájlrendszerek használata.
Ahhoz hogy kiválasszuk nyomjuk meg az Enter-t vagy ha esetleg más telepítési formát szeretnénk választani akkor a nyilak segítségével tudunk navigálni.
Ekkor megkezdi a telepítést, ez általában néhány perc alatt sikerülni szokott, de nyilván függ a számítógépedtől. Várjuk meg, hogy végig menjen majd el is kezdhetjük a beállítását.
Ez a folyamat rendkívül egyszerű és gyors lesz, csak néhány adatot kell megadni és kitölteni.
Következő lépésben megtekinthetjük a License szerződést amit érdemes végigolvasni. Ezt a részt sokan kihagyják de egyszer vegyük a fáradtságot és nézzük át mit is fogadunk el. Ha egyet értünk mindennel akkor fogadjuk el az I agree gomb megnyomása segítségével.
Gondoljuk át, hogy melyik merevlemezre telepítsük szerverünket, természetesen ha csak egy van a gépben nem kell ezen gondolkoznod. Viszont érdemes lehet többet is használni, több tárterület és megannyi előnye is van.
Fontos, hogy a kiválasztott lemezről minden adat törlődni fog!
Lehetőségünk van jobban testreszabni lemezünket, ha ez téged nem érdekel akkor görgess tovább a következő lépéshez.
Az alapértelmezett fájlrendszer típus az ext4. Ez ajánlott az egy merevlemezes, kevés Ram-al rendelkező gépeknél.
Több merevlemezes gépeknél ajánlott a ZFS (Raid és snapshot támogatás) fájlrendszert használni. Ehhez már több ram szükséges minimum 8GB de biztonsági szempontból jobb. Használható egy merevlemez esetén is (ZFS single-disk).
A megfelelő lemez és fájlrendszer kiválasztása után meg kell adnunk a helyzetünket és időzónánkat is. Illetve lehetőség van a billentyűzet nyelvének kiválasztására is.
Miért jó ez nekünk?
Az időzóna beállításával pontosak lesznek a logok, az ütemezet feladatok, biztonsági mentések. Ha valamit időhöz akarunk kötni akkor fontos, hogy az akkor történjen meg amikor mi szeretnénk különben nem lenne értelme.
Be kell állítanunk Rendszergazdai (Root) e-mail címünket és jelszavunkat. Olyan jelszót adjunk meg amit megjegyzünk hisz később ennek a segítésével tudunk majd bejelentkezni. Későbbiekben pedig elég nehéz lenne ezt megváltoztatni adat törlés nélkül.
Ha eddig ezzel mind megvagyunk akkor következnek a hálózati beállítások. Ha nem szeretnél nem kell ezzel bajlódnod, a szervered megcsinálja helyetted. Meg kell adnunk a szerverünk hoszt nevét, itt használhatjuk a saját nevünket is például techdiak.home vagy esetleg proxmox.home.
A telepítés utolsó lépésében látni fogunk egy összesítőt a szerver adatairól. Ha minden megfelelő akkor indítsuk el a telepítőt. Ha változtatni szeretnénk valamit rajta akkor a Previous gomb megnyomásával megtehetjük. Gondoljuk át alaposan mindent jól adtunk-e meg, később lesz rá lehetőség módosítani, de jobb ha már ezek készen lesznek.
Megkezdődhet a tényleges telepítést. Most telepít fel minden rendszert amire szüksége van, hogy működjön és véglegesít minden beállítást. Ez egy kis ideig eltarthat, de várjuk meg türelmesen és fontos, hogy ne kapcsoljuk ki gépünket.
Telepítés végeztével újra fog indulni a gépünk, ne ijedjünk meg csak véglegesít minden beállítást. Egy menü fog eljönni induláskor, itt nem szükséges semmit se csinálunk, automatikusan tovább fog lépni a nekünk szükséges lépésre.
Újraindulás következően már maga a szerver konzálját fogjuk látni. Itt lehetne megadni a parancsokat amivel kezelhetjük a szerverünket. Viszont mi az egyszerűbb utat választjuk és a webes felületet fogjuk használni. Látni fogunk egy URL címet például https://192.168.192.59:8006 de ez mindenkinek változhat. Ezt a böngészőben megnyitva fogjuk elérni a Proxmox kezelőfelületét.
Webes felületet megnyitva be kell jelentkeznünk a root felhasználó és a megadott saját jelszó használatával.
Ha minden jól sikerült akkor el fogjuk érni a szerverünket. Mostantól már élvezhetjük vadonatúj szerverünket és elkezdhetjük használni.
Összegzés
Végig csináltunk egy Proxmox Szerver telepítést. Ha lépésről lépésre követted és mindent jól csináltál akkor már használatra is kész.
Sikerült telepíteni? Vagy lenne kérdésed? Írd meg kommentben!
A virtualizáció mára nem csak a nagyvállalatok kiváltsága. Otthoni szerverek, tanulási projektek vagy akár kisebb cégek számára is elérhetőek a professzionális megoldások. Az egyik legnépszerűbb nyílt forráskódú platform a Proxmox. De mi is ez pontosan és mire jó?
A Proxmox VE (azaz Virtual Environment – „virtuális környezet”) egy olyan ingyenes program, amivel egy számítógépen több másik számítógépet lehet létrehozni és futtatni. Ezeket virtuális gépeknek hívjuk.
Gondolj bele, van egy erős számítógéped és azon belül el tudsz indítani egy Windows-t, egy Linuxot meg mondjuk egy fájltároló szervert is mindegyiket egyszerre egymástól elkülönítve.
Mire képes a Proxmox?
Virtuális gépek (KVM) – Teljes értékű operációs rendszerek futtatása, mint például a Windows, Ubuntu, Debian stb.
Konténerek (LXC) – Könnyűsúlyú, gyorsan induló környezetek, főként Linux rendszerekhez.
Snapshotok és mentése – Rendszerállapot mentése és visszaállítása egy kattintással.
Fürtözés (Cluster) – Több Proxmox szerver összekapcsolása, közös kezelés alatt.
Beépített tűzfal és jogosultság kezelés.
ZFS támogatás – Korszerű fájlrendszer, beépített RAID, snapshot és tömörítés funkciókkal.
De hogyan tudom kezelni a szerveremet?
Biztosan emlékszel a filmekből arra, amikor a hacker vagy a rendszergazda azonnal elkezd parancsokat gépelni és ezzel elér bármit amit csak akar. A mai világban már nem kell ettől félned.
A Proxmox lehetővé teszi, hogy virtuális gépeket indíts, hálózati beállításokat módosíts, vagy akár egy teljes szervert irányíts úgy hogy mindezt egy egyszerű böngésző ablakban végezheted el. Ez azt jelenti, hogy nem kell több tucat parancsot begépelni ahhoz, hogy elérd amit szeretnél.
Támogatás
A Proxmoxnak egy nagyon aktív közössége van, ahol a felhasználók kérdéseket tehetnek fel, és segítséget kérhetnek. Emelett vagy egy komoly dokumentáció, ami végigvezet az összes funkcióján és telepítési lehetőségen. Fontos kiemelni, hogy a Proxmox egy nyílt forráskódú projekt, tehát a közösség folyamatosan fejleszti.
Összegzés
A Proxmox egy erőteljes, mégis felhasználóbarát virtualizációs platform, amit érdemes kipróbálni, ha szeretnél többet tanulni a szerverek világáról vagy professzionális környezetet építenél ki akár otthon is.
Te használsz Proxmoxot? Vagy most vágnál bele? Írd meg kommentben!
